Van néhány elvetemült matematikus, aki szörnyen nagy hülyeségeket, vagy teljesen fölösleges dolgokat kutat, bizonyít be, vagy állít.  Itt egy rövid lista azon matematikusokról, akik munkájuk jutalmaként Ignobel-díjat kaptak. A lista a Wikipedia alapján készült.

R. Faid: Megállapításáért, miszerint 1 a 710609175188282000-hez az esélye annak, hogy Gorbacsov az Antikrisztus.

Alabamai Déli Baptista Egyház: Az Alabama államból bűnbánat hiányában pokolra jutó lakosság megyénkénti létszámának kiszámításáért.

J. Bain és K. Siminovsky: Nagyszerű és alapos munkájukért melyet „A testmagasság, a péniszhossz és a lábméret közötti összefüggések” címmel jelentettek meg.

KP Sreekumar és G. Nirmalan: "Az indiai elefántok teljes felszínének becslése" című művükért.

N. Svenson és P. Barnes: Annak kiszámításáért, hogy mennyi fényképet kell elkészíteni addig, amíg végre senki sem pislog a kattintás pillanatában.

Gideon Gonó Zimbabwei Takarékbank elnöke: Nagyot lendített a lakosság számismeretén azzal, hogy bankja az egy centestől a százbilliós értékig nyom bankjegyeket.

 Az életjátékot (The game of life) John Conway, a Cambridge Egyetem matematikusa találta ki. A játéktér négyzetekből áll, egy négyzet egy sejt. Egy sejt élő és élettelen lehet. Egy sejtnek 8 szomszédja van, tehát a sarkukkal érintkező sejtek is szomszédosnak számítanak. A sejtek viselkedését három egyszerű szabály írja le. A szabályok:

1. Egy sejt akkor éli túl az adott kört, ha 2 vagy 3 szomszédja van.
2. Ha egy sejtnek kettőnél kevesebb szomszédja van, elmagányosodás miatt, ha háromnál több, akkor pedig túlnépesedés miatt pusztul el.
3. Ha egy élettelen sejtnek pontosan 3 szomszédja van, akkor a sejt élővé válik.